Sosem gondoltad volna, hogy ilyesmi Veled is megtörténhet.
De Valentin napon megváltozott az életed…
Úgy képzelted Valentin napon a barátoddal töltheted az
estédet. De ez nem így lett. Egy nappal a szerelmesek napja előtt kidobott
azzal a szöveggel, hogy:
- Már nem érzek irántad semmit. Inkább szakítsunk.
Te, mint akit leforráztak csak habogtál, nem bírtál
megszólalni. Sem tiltakozni, sem egyetérteni nem volt erőd. Összeomlottál. Már
két éve jártatok együtt, erre egyik napról a másikra közli veled, hogy nem
kellesz neki.
De megfogadtad, hogy nem érdekel Téged az a seggfej, majd
elmész valami bárba és feliszol a garatra. Vagy majd minden második fiúval
flörtölsz aki leszólít.
Fel is öltöztél egy dögös kis vörös miniruhába, ahhoz egy
szegecses fekete bőrkabátot vettél fel egy szintén szegecsekkel kivert
tűsarkúval.
Egy elég ismert bárba tértél be, majd egyből a pulthoz
vezetett az utad. Szívesen mentél volna a barátnőiddel együtt, de ők mind a
párjukkal voltak. Így hát egyedül maradtál.
Egy asztalka körül elég sok lány álldogált, akik folyton egy
nevet kiabáltak, egy-kettő még fel is sikított. Felálltál és közelebb mentél,
hogy lásd Te is mire ez a nagy felfordulás. Már amikor közelebb értél
meghallottad mi az oka a nagy sikítozásnak:
- Ott van Donghae Oppa! El sem hiszem, hogy Ő az!
Odapillantottál és te is felfedezted a széken ülő idolt. Te
is a rajongója voltál, sőt az egész bandát imádtad. De most még a fanoláshoz
sem volt kedved, így inkább visszamentél a bárpulthoz és rendeltél magadnak egy
koktélt.
Épp koktélodat iszogattad mikor leült melléd valaki. Egy
fekete hajú, külföldi mosolygott rád.
- Meghívhatlak valamire? – kérdezte kedvesen.
- Nem, köszönöm, már rendeltem. – emelted meg a poharat.
- Akkor esetleg egy táncra felkérhetem? – vigyorodott el. Gondolkoztál
egy darabig, hogy mit felelj. Nem volt kedved táncolni, de megfogadtad, hogy
mindenidőkre lezárod az előző kapcsolatod azzal, hogy másokkal fogsz
ismerkedni.
- Persze.
Ő megfogta a kezed és elvitt a táncparkettig. Átfogta a
derekad te pedig megmarkoltad a vállát. Épp egy lassú számra vanoglott
mindenki.
- Megtudhatom mi a neved? – szegezte neked a kérdést
hírtelen.
- Mért érdekel? – vontad fel a szemöldököd. Ő kajánul
elvigyorodott, amit te nem tudtál mire vélni. A zene gyorsra váltott, így
megfordított és rátette a kezeit a hasadra. Aztán kezdett lejjebb csúszni a
keze; a helyzet kezdett meleg lenni. Épp szólni akartál, hogy álljon le, mikor
megszólalt egy hang mögöttetek.
- Lekérhetem a lányt? – kérdezte egy ismerős hang.
Ő elengedett és megfordult. Te is követted a példáját. Lee
Donghae állt előtted teljes életnagyságban.
- És ha nem? – vigyorgott a srác.
- És ha igen? – mondtad gúnyosan és arrébb mentél Donghae
mellé.
- Azt hiszem, a hölgy válaszolt helyesen. – mosolygott Hae
cinikusan a srácra, megfogta a kezed és otthagytátok.
- Köszönöm, hogy kimentettél. – mondtad neki anélkül, hogy a
szemébe néztél volna. Annyira zavarban voltál, hogy még a fejed sem bírtad
felemelni. Te Atya Úr Isten! Lee Donghae Téged, azaz Téged választott ki, hogy
táncoljon veled. És még attól a perverztől is megmentett. Neked ez már épp elég
volt egy kisebb szívrohamhoz.
- Igazán nincs mit. – mosolygott rád kedvesen. Rátette a
kezedet a vállára és megfogta a derekad. -
És nekem elárulod a becses nevedet?
- Inkább nem... - válaszoltad félénken.
- Ne légy zavarban. – kuncogott. – Én is csak egy átlagos
ember vagyok, egy átlagos, szörnyen helyes ember. – vigyorodott el. Na ne,
saját magának bókol! Halkan felhorkantottál a kijelentésén, Ő pedig elégedetten
állapította meg, hogy kezdesz felengedni.
Most úgy érezted, boldogan halnál meg. De valamiért mégis
elfogott az érzés, hogy ennek valami hátsó szándéka is van.
- Haza kéne mennem. – szólaltál meg fojtottan.
- Haza vihetlek?
- Inkább fogok egy taxit. – engedted el a vállát és elindultál
a kijárat felé. Ő utánad sietett és megmarkolta a kezedet.
- Várj! Még a nevedet sem tudom! Áruld el. – nézett mélyen a
szemeidbe.
- _____. – mondtad és kihúztad a kezed a szorításából.
Kisiettél, kivetted a telefonod a zsebedből és az egyik taxi társaság számát
tárcsáztad.
Miután letetted a telefont leültél egy padra és vártál.
Kezdett lehűlni a levegő, és az a rövid kis bőrdzseki ami rajtad volt nem
takart túl sokat. Valaki egy kabátot terített a válladra. Átkarolt hátulról és
odaemelte a fejét a tiéd mellé. Donghae volt az.
- Megtaláltalak. – mosolygott rád. Te elpirultál, hogy
ennyire közel volt a fejetek egymáshoz. Reflexből arrébb húztad a fejed. –
Miért taszítasz el? – nézett mélyen a szemedbe. – Tudom, hogy vonzódsz hozzám.
– a menta illatú lehelete elért az orrodig. A parmüme is elég érezhető volt, az
illata megbódított. Lassan közeledett az arcodhoz, lágyan csókolta meg az
ajkaidat. Majd átdugta a nyelvét is a szádba és megfogta a nyakad, hogy
közelebb húzhasson. Percekig megállt körülöttetek az idő, minden megszűnt
létezni. Amikor elválltatok egymástól felhúzott a padról magához, és elvonszolt
a kocsijáig. Beültetett az anyós ülésre, míg ő a vezető helyére ült be. Már
javában kocsikáztatok mikor végre észhez tértél.
- Hova megyünk? – kérdezted kissé ijedten.
- Egy hotelbe. – állt meg az autóval, mert piros lámpát
kaptatok.
- Mégis minek?! – ijedtél meg. Ő kikapcsolta a biztonsági
övét és megfogta az álladat.
- Akarlak. – lehelte a szádba miközben újra megcsókolt.
Egyre szenvedélyesebben csókolt, elengedni is csak azért kényszerült mert
átváltott a lámpa zöldre.
Mikor végre a hotelhez értetek türelmetlenül kapcsolta ki az
övét, majd kiszállt az autóból. Addig te is követted a példáját. Kinyitotta
neked az ajtót, te pedig kiszálltál. Átkarolta a vállad, és gyors léptekkel
bementetek az épületbe. Elengedte a vállad míg kért egy szobát. Mikor végzett, megfogta a kezed és elhúzott a liftig. Te még mindig nem voltál magadban
biztos, hogy akarod-e ezt, avagy sem. Mikor beszálltatok a liftbe és az
elindult, beletúrt a hajadba és nekidöntött a lift falának. Szenvedélyes csókot
kezdeményezett, majd végig csókolta a nyakad. Megállt a lift, így felkapott az
ölébe, kiszállt veled és odasietett az ajtóhoz. Bele ügyeskedte a mágneskártyát
és benyomta az ajtót. Átvitt ez előtéren a hálószobáig. Ott ledobott az ágyra
és a lábaid közé feküdt.
- Várj! – mondtad határozottan. – Nem tehetem ezt. Híres
ember vagy, neked én csak egy egyéjszakás kaland vagyok.
- Ez nem igaz. – válaszolta, ártatlansággal a szemében. –
Már a tömegben kiszúrtalak a bárban. A járásod, ahogy beszélsz, ahogy vagy,
mindeneddel megőrjítesz. – túrt bele a saját hajába. – De ha tényleg ennyire
nem akarod, akkor elmehetsz. – válaszolta neked és leült az ágyra. – Semmire
nem akarlak rákényszeríteni. – mondta szomorúan. Te pedig ahogy azokkal a
csalódott szemekkel rád nézett meginogtál. Újra végig gondoltad ezt az egészet.
Ő egy idol, egy híres nemzetközi sztár; milliók szó nélkül omlanának a karjába.
És ő veled akar lenni. Veled. Ilyen nem sűrűn fog megtörténni.
Következményei sem lehetnek és legalább egy olyan férfival lehetsz akiért
megőrülsz, és Ő számodra a nagybetűs ő. Döntöttél.
Előre hajoltál, megfogtad a nyakát és megcsókoltad.
Gyengéden, csak ízlelgettétek egymás száját. Hátra döntött a franciaágyon, és teljes
mértékben birtokba vette az ajkaidat. Kutakodó kezei felhúzták rajtad a ruhát
és az alá nyúltak. Végig simított a hasadon, az oldaladon, amivel jóleső
borzongást ért el nálad. Teljesen megszabadított a ruhától, amit a szemközti
falnak dobott. Majd pillanataok alatt a melltartód
is fölöslegessé vált, így az is landolt a földön. Mohón kapott a melleidhez, az
egyiket a kezével masszírozta míg a másikat a nyelvével ízlelgette. A mellbimbóid
körül írt le számtalan kört, majd tovább ment a hasadra és azokat is beborította
puszikkal. Te addig észrevétlenül elkezdted kigombolni az ingje gombjait. Majd
leterítetted a hátáról a ruhadarabot, és arrébb dobtad. Ő addig levette rólad a
bugyidat is. A nyelvével ott is kalandozott egy kicsit, majd végül az ujját
kezdte el használni. Te folyamatosan nyögdécseltél az élvezettől. Aztán levette
a gatyáját és a boxerét. És váratlanul beléd hatolt. Te hangosan felnyögtél.
Lassan kezdett el benned mozogni, ezzel is húzva az agyadat.
- Donghae kérlek! – lehelted neki halkan.
Ő mélyebbre hatolt mire te belemélyesztetted a körmeid a
hátába. Ő hangosan felszisszent és elkezdett gyorsabban mozogni. Egyre
mélyebbre és mélyebbre hatolt, míg már úgy érezted, hogy nem bírod tovább.
Belemarkoltál a hajába és felhúztad magad, hogy megcsókolhasd. Ekkor vélhetőleg
megtalálta a gyenge pontodat, így belenyögtél a csókba. Pillanatok választottak
el attól, hogy elélvezz. De ő megállt és felemelt az ölébe. Így még mélyebben
tudott beléd hatolni, és Téged ekkor ért el az orgazmus. Ő neki még kellett egy kis
idő, hogy elmenjen, de percekkel később zihálva spriccelte beléd a nedűjét. Majd fáradtan
terültetek el az ágyon.
- Nem bántad meg? – takart be és húzott magához.
- Nem - ölelted át. – Ez volt eddigi életem legjobb Valentin
napja. – mosolyodtál el.
- Nekem is. – vigyorgott ő is. – Ezt megismételhetnénk.
Mármint nem csak jövő ilyenkor, hanem akármikor az év bármely napján.
- Ezt, hogy érted? – vonod fel a szemöldököd.
Ő összekulcsolja az ujjaitokat és megcsókolja a kézfejed.
- Lennél a barátnőm? – néz mélyen a szemedbe. Te pedig
anélkül, hogy bármit is mondanál megcsókolod. Nem kellenek szavak ahhoz, hogy
tudja: szereted.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése