2013. január 2., szerda

Lie (optional bias) +18


Forró, kívánatos ajkai folyamatosan falták szád, ahogy egyre fülledtebbé vált köztetek a levegő. Egyre követelőzőbben passzírozott a falhoz testével, amint áttért nyakad puha bőrének kiszívására. Beletúrtál csapzott tincseibe, amint végig járta férfias kezével hasadat a felsődtől megszabadítva. Felkapott kezeibe, el nem szakadva mellkasod feltérképezésétől, és elindult veled a háló felé. Útközben elkezdted szétszedni inge gombjait, és végig simítottál izmos mellkasán. Ahogy elértél gatyája korcához ujjaiddal, felmorrant és vadul tapadt újra ajkaidra sajátjával. Nekiütközött derekad a konyhapultnak, amire leültetett és széthúzta lábaid. Könnyedén szedte le rólad miniszoknyád, majd bugyid, amit csak hanyagul arrébb hajított. Befészkelte magát combjaid közé, apró puszikkal lepte el belső falát. Ahogy elért nőiességedhez, és megérezted hideg leheletét, egyből megremegtél felette. Összeszorítottad szemeid, és úgy vártad a folytatást. Lassan és őrjítően nyalt végig nedvességeden, amitől egy hangos nyögés szökött ki ajkaid közül. Két ujjával szétnyitotta ajkaid, és folyamatosan köröket írt le csiklód körül, amitől ficánkolni kezdtél. Erősen lefogta szabad kezével csípőd, hogy egy helyben maradj. Teljes izmával eltűnt nedvességedben, amitől nem bírtad tovább és elterültél a konyhapulton. Átvette nyelve helyét egyik ujja, és közben szívott néhányat csiklódon ajkával.
- Ahh - jött felőled az elhaló nyöszörgés, egyre hevesebben szedted a levegőt. Még egy ujját küldte az előző után, egyből ívbe feszült hátad, és levegőért kapkodva lovagoltad meg az orgazmus első hullámát. Bűntársad kuncogva bújt elő combjaid rejtekéből, és azonnal felkapott a pultról. Most végre célótokhoz értetek, gyengéden tett le a francia ágyra. Fáradtan fogadtad lábaid közé, ahogy kényelmesen elterült köztük. Feltérdelt és türelmetlenül lerángatta magáról a farmerjét, majd a bokszerét is. Visszafordult hozzád és végig nyalt nyakíveden. Apró puszikkal jutott el ajkadig, amit azonnal birtokba is vett. Szinte már tépte szádat sajátjával, ahogy hátad alá nyúlt és könnyűszerrel megszabadított utolsó ruhadarabodtól. Hosszú köröket írt le bimbóid körül, és néhány csókkal jutalmazta hasadat. Nem tétlenkedett, miközben újra végig nyalt alsó ajkadon, hogy bejutást kérjen, beléd hatolt merev tagjával. Éles sóhaj hagyta el szádat, amit ő csak egy kaján vigyorral jutalmazott, és közepes tempót diktált, hogy szokd a helyzetet. Végig karistoltad vállait, amint egyre csak gyorsabban hajtott titeket a gyönyör felé. Körkörös mozdulatokat tett csípőjével, amitől erőtlenül markoltál bele a lepedőbe. Összeszorítottad szemed, és zihálva tűrted, ahogy alfeled összerándul, jelezve orgazmusod hullámát. Örömöd okozója elvált ajkakkal, megfeszült izmokkal, egy hangos morgással adta tudtodra ugyanezt.
Fáradtan dőlt le rólad az ágyra, és lassú mozdulatokkal takart be a selyem anyaggal. Levegő után kapkodva bújtál mellkasának, mélyen magadba szívva bódító illatát.
Nem elsőre, és nem is másodszorra történt meg köztetek a szex, de ez koránt sem jelentette azt, hogy egy pár vagytok. Te és ________ csak egyfajta románcot folytattatok, szépítés nélkül: szeretők voltatok. Ha testi vágyról, ha lelki támaszról volt szó, gondolkodás nélkül tárcsáztad a melletted szunyókáló férfi számát. Hiába volt szerencsétlen a megismerkedésetek, mára ez már nem számított.

~ Fél évvel korábban ~

- Hogy tehetted ezt, Ana!? - kérdezted barátnődtől könnyeidet palástolva. - Megbíztam benned!
- _______, kérlek, ne csináld ezt. - fogta meg vállad Sunghwa csitítva téged.
- Ne érj hozzám! - lökted el magadtól tenyerét undorodva. - Szerettelek... erre te hátba szúrtál! A legjobb barátnőmmel Sunghwa!
- Nyugodj meg...
- Nem fogok lenyugodni! - lépdeltél el tőle szédülten. - Undorom tőletek. - nyögted keserűen, és nem foglalkozva az éppen haza érkező férfival, rá sem pillantva, kikerülve őt elrohantál.


Ekkor találkoztál először ________-val/vel, és nem hitted hogy hónapokkal később egy ágyban köttök ki. Nem arról volt szó, hogy magába bolondított volna férfias külsejével, hogy pillanatokon belül halálosan bele estél. Ez a kapcsolat csak a szükségleteitek kielégítésére szolgált. Miután kihajítottad Sunghwát, pár napon belül tudatosult benned, hogy eleged van a férfiakból. Az érzéketlenségükből, a hűtlen természetükből. Életed során mindig rád járt a rúd, vagy nem illettél össze a pároddal, vagy elköltözött. Mostanában pedig folyton a megcsalt fél szerepébe csöppentél. Nem értetted miért kereste a szexet másutt zsinórban három exbarátod is, úgy érezted mindent megadtál nekik, ami tőled telt. De nem törted magad ezen, és nem is akartál depresszióba süllyedni önmagad marcangolása miatt. Úgy döntöttél, hogy a bulizás fogja kitölteni a szabadidődet, és minél több srácot fogsz átverni, hitegetni. Egy ilyen alkalommal találkoztál újra a volt legjobb barátnőd expasijával. Perceken belül a témánál kötöttetek ki, és a pia hatására egy hotel szobában egymásnak estetek.
Másnap úgy érezted, hogy hibát követtél el, féltél, újra bele sodrod magad egy fájdalmas kapcsolatba. De _________ lenyugtatott azzal, hogy neki ez nem jelentett többet annál, ami történt. Ráhagytad, és haza siettél, hogy elfelejtsd ezt az egészet. De a sors folyton folyvást keresztezte utatokat, aminek az eredménye ez az egyezség lett.
Leszögeztétek, hogy bármikor számíthattok egymásra, egy feltétellel: hogy soha nem szerettek egymásba. Ez a megegyezés végül a javadra vált, mert nem érezted magad egyedül, de nem kellet elkötelezned magad senki mellett.
Ez a kapcsolat tökéletesen működött, hónapokon keresztül, mindaddig, amíg fel nem ütötte benned a fejét a féltékenység. 

Minden reggeledet a kedvenc kávézódban indítottad, ez a nap sem volt másképp. Kimásztál a puha vackodból, és elvánszorogtál a fürdőig elvégezni a napi rutinodat. Gyorsan magadra kaptál valami normálisnak és kényelmesnek mondható holmit, és a kezedbe véve táskád útnak indultál a Moiri felé. Már méterekről kiszúrtad a kis, hangulatos éttermet, ami egyből mosolyt csalt arcodra, mert tudtad, hogy valamelyik asztalnál ________ biztos már vár. Amióta ilyen sok időt töltötök együtt, sok időtök volt kiszedni a másikból kedvenc dolgait, helyeit. Így kaparintotta meg magának ezt a kávézót is, mint te a kedvenc bárját. Lelkesen nyitottad ki az üvegajtót, és az épületbe lépve végig pásztáztad az asztalokat. Az egyiknél megláttad cinkosod, de sajnos nem egymagában. Eltelt pár perc, mire feleszméltél, hogy ideges vagy. Vettél egy nagy levegőt, és tettél feléjük pár lépést, de amint megláttad, hogy ki ül vele szemben, ledermedtél. ________ keze az asztalon pihent, és azon egy női kéz tenyerelt. Pontosabban a volt legjobb barátnődé, Anáé. Még az ütő is megállt benned a felismeréstől, szinte lelki szemeiddel láttad, ahogy egykor rájuk nyitottál Sunghwával. Próbáltad leküzdeni a torkodat feszítő gombócot, de csak rontott a helyzeten amikor a megfigyelt férfi kedvesen rámosolygott. Beharaptad szádat, hogy elfojtsd könnyeidet, és hátat fordítottál nekik, míg még fel nem fedeznek.
- ________? - szólt utánad mély hangján. Késő, megláttak. De már ez sem érdekel. Csak legyél ezen túl, és ne érezd ezt a maga tehetetlen érzést, hogy megint feleslegessé váltál. Nagy kortyokban nyeldesed az éltető levegőt, amint behajtod a kávézó ajtaját, és magad mögött hagyod őket. Perzseli szemedet és arcodat a forró sós könnycseppek, amik folyamatosan buggyannak elő. Idegesen törlöd le kézfejeddel a nedvességet íriszeid alól, nem foglalkozva sminkeddel. A nyugodt séta végül futássá fajul, legszívesebben ordítanál, és hangosan zokognál, hogy csillapítsd a mellkasodat feszítő fájdalmat.

Eddig folyamatosan hazudtál magadnak. Neked igenis kell egy férfi, és az _________. Üresnek, élettelen érzed magad nélküle, már most hiányoznak az együtt töltött napok. Bűnös együttlétetek, órákig tartó beszélgetésetek. Mert hiába az egyezség, te már régen megszegted. Kicsinyesként, de elrabolta a szívedet.
De nem akarsz újra sérülni, így még csírájában fojtod el szerelmedet iránta, és újra belefojtod bánatod az éjszakai életbe.

- Szia cica, van gazdád? - vet rád egy kaján vigyort az egyik srác a bárpulthoz araszolva.
- Ősrégi duma. - sóhajtasz unottan az italodat kortyolva. Kitolod a széked, és faképnél hagyod a srácot. Nincs energiád ilyen gyökerekre, meg a csajozós dumáikra. Megigazítod magadon kisestélyid, és leülsz hátul az egyik bokszhoz.
- Kit látnak szemeim? - szólal meg egy ismerős férfi hang. - _________, hogy vagy? - huppan le veled szemben a bőrhuzatolású ülőalkalmatosságra.
- Jól. - billented meg a fejed, és lehúzod az átlátszó folyadékot a poharadból.
- Azt látom. - mosolyodik el, olyan idegesítően, ahogy mindig is tette. - Szinte kivirultál.
- Hát ez főképp nem neked köszönhető. - csuklasz egyet, és felállsz a bokszból.
- _______, várj már. Rég volt... adhatnál kettőnknek még egy esélyt.
- Soha nem fogadnálak vissza. Még akkor sem, ha te lennél az utolsó férfi a föld kerekén, Sunghwa.
- Annyira makacs vagy... - sóhajt, és megfogja a kezed, maradásra bírva ezzel téged. - Akkor egy tánc?
- Hagyj, nincs idegzetem a hülyeségeidre.
- Ne kéresd magad. Ez csak egy tánc! - rántja magához kábult lényed.
Megadóan bólintasz egyet, ő pedig magával húz a zsúfolt tömegbe. Kevés helyetek van a táncoló emberseregben, de ő ahogy csak tudja, még jobban magához préseli tested. Nagyot szippant hajad illatából, te pedig nyakára döntöd elnehezült fejed. Szétárad benned a melegség az alkohol hatására, egyre jobban szédülsz már. Nem kellett volna ennyit innod.
- Jól vagy? - hallod meg tompán Sunghwa hangját, de csak résnyire bírod kinyitni szemeid. - _______, hallasz?
- _________. - hallasz meg egy mély hangot a hátad mögül, amitől reflex szerűen megremegsz. Alig érzékeled, ahogy végig simít kezével hátadon, és átvesz Sunghwától.

- Miért kellett ennyit innod? - zsörtölődik hazafelé az úton. A hideg levegő valamicskét segített rajtad, egyre jobban kitisztul a fejed. - Rohadt nehéz vagy, nem mondom...
- Miattad. - motyogod alig hallhatóan, csukott szemekkel.
- Hmm? - torpan meg az út közepén. Egyre jobban dereng, hogy a karjai közt vagy, centikre arcától, ajkaitól. Megérzed mentás leheletét, ahogy közelebb hajol hozzád. - Miattam? - kérdi nyugodt hangján.
- Igen. - nyitogatod szemeid. - Nem akartalak elveszíteni...
- Elveszíteni? Honnan veszed ezt? - indul meg újra, erősebben karolva téged.
- Láttalak... Anával. - suttogod fojtott hangon.
- És? - kérdi mosolyogva. - Összefutottunk, és beszélgettünk. Úgy tudom az egyezség nem tiltja.
- Nem, nem... - görbül sírásra szád.
- Te, most nehogy neki állj bőgni! Így is romokban hever a zakóm.
- Én megszegtem... - leheled.
- Tudom. - válik gyengévé hangja. Kinyitod szemeid, hogy láthasd arcát, gyönyörű szemeit. Egyik kezével kinyitja az épület ajtaját, ahol laksz, és fellépdel a lépcsőn. - Marhára fáj már a kezem tőled. - kezd el kuncogni.
- Bocsánat. - csuklasz egyet.
- Olyan vagy, mint egy babusgatni való kisgyerek. - sóhajt, és óvatosan letesz az ajtód előtt. - Örülhetsz, hogy én hoztalak haza, és nem Sunghwa. Nagyon úgy láttam, hogy tervei voltak veled.
- Neki mindig vannak tervei... - motyogod halkan, ahogy az ajtónak dőlve próbálod beletuszkolni a fémtárgyat a zárba.
- Várj, segítek. - veszi ki kezedből a kulcsot, és könnyűszerrel kinyitja az ajtót.
- Köszönöm. - tántorogsz be a lakásba, és kibújsz a magas sarkúidból.
- Megleszel? - szól utánad.
- Persze. - nyelsz egy nagyot, és pislogsz sűrűn, hogy elfojtsd a könnyeidet.
- Akkor megyek. Vigyázz magadra. Hívj, ha van valami.
- Oké. - intesz neki, hátra sem nézve.
Ahogy becsukódik az ajtó, azonmód összecsuklasz, és a kanapénak dőlve tőrnek fel belőled elfojtott könnyeid. Megdermedsz, amikor hallhatóan feltárul az ajtó, és lépéseket hallasz.
- Elfelejtettem valamit. - szólal meg halkan, és melléd battyog, majd leguggól. Kisírt szemekkel nézel fel rá, ahogy keserűen mosolyog rád. - Be kell vallanom valamit. Én is megszegtem az egyezségünket.
Hang nélkül nézel szemeibe, ahogy felkúszik tenyere arcodra.
- Mindketten hazudtunk. Egymásnak, és magunknak is. - puszil le egy sós cseppet arcodról. - Ideje végre ledobni a póker arcunkat.
Mosolyától egy hangos sóhaj szökik fel torkodon, úgy érzed egy súlyos sziklától szabadultál meg. Gyengéden csókol meg, úgy mint még soha. Úgy kóstolja ajkaid, mint a legédesebb gyümölcsöt a világon. Átkarolva hátát, mellkasának döntve fejed hallgatod szívének dobbanásait, figyeled lényének minden rezdülését, magadba iszod minden porcikáját. Mert tudod, végre nem kell álarcot viselned előtte, hisz ahogy neked is, ________-nak/nek is elrabolták a szívét. Visszavonhatatlanul egymás rabjai lettetek.